Sikerült meghatározni, mely agyterületek lesznek hiperaktívak, ha kényszerbetegeknek dönteniük kell.

Bár a mechanizmusok még nem ismertek, egyértelművé vált, hogy a bél baktérium összetétele és a táplálkozás fontos hatással vannak a kognitív funkciókra is.

A diagnosztikai képalkotó vizsgálatok elrendelésekor – a sugárexpozíció csökkentése érdekében – az orvosoknak tartaniuk kell magukat felnőtt betegek esetében az Image Wisely, gyermekek esetében az Image Gently útmutatóhoz, valamint az American College of Radiology (ACR) megfelelő­ségi kritériumaihoz. Ez utóbbiak 193 diagnosztikai képalkotási és interven­ciós radiológiai témát, ezen belül 942 klinikai változatot és több mint 1680 klinikai szituációt ölelnek fel. A cikk a legfontosabb szakmai ajánlásokat tekinti át.

A precíziós orvoslásban nem a tüneteket, hanem az azokat kiváltó biológiai folyamatokat kezeljük. 

Az amerikai jóváhagyási folyamat megkezdését követően a Pfizer-BioNTech és a Moderna Európában is beadta engedélykérelmét.

Az agyi elektromos aktivitás vizsgálata lehetővé teszi az agyműködés nagy időbeli felbontású, noninvazív elemzését mind nyugalmi állapotban, mind feladatvégzés közben. Az együttesen „kisülő” neuroncsoportok szinkronizált működéséből fakadó oszcillációs aktivitásmintázatok elősegítik az idegi hálózatokon belüli és a hálózatok közötti konnektivitást és kommunikációt, így vizsgálatuk az agyműködés megértéséhez alapvető. 

Egy most megjelent tanulmány szerint az egészségtelen ételeket népszerűsítő reklámok befolyásolják a gyermekek ételválasztását és agyi aktivitását, ezáltal egészségi kockázatot jelentenek.

A szívbetegek gyakran pszichés társbetegségekben is szenvednek, ame­lyek kedvezőtlenül befolyásolják az életminőségüket. A pszichés zavarok a szívbetegségek kialakulását és lefolyását is hátrányosan érinthetik. A de­presszió, a félelem és szorongás, továbbá a poszttraumás stressz szindróma gyakori előfordulása ebben a betegcsoportban növelheti a hospitalizációs, a morbiditási és a mortalitási rátát. Rendkívül fontos a pszichés zavarok idő­ben történő felismerése és kezelése. A pszichokardiológia a szívbetegségek és a pszichés elváltozások kapcsolatával és az ezekre ható pszichoszociális tényezőkkel foglalkozik.

Az életveszélyes állapotokat túlélők számának növekedésével egyre inkább az ér­deklődés középpontjába kerülnek az intenzív terápia káros késői következményei. D. M. Needham és mtsai a Society of Critical Care Medicine konferenciájának ered­ményeit összefoglalva, valamint más tanulmányokra hivatkozva azt indítványozták, hogy az intenzív kezelés hosszú távú következményeinek összefoglaló leírására ve­zessék be a poszt-intenzívterápiás szindróma (post intensive care syndrome, PICS) elnevezést. 

A legnagyobb népegészségügyi jelentőségű betegségek megelőzése és kezelése a gyakorlatban nem működik olyan hatékonyan, mint a gyógyszerek bevezetését megelőző klinikai vizsgálatokban.